Ha otthon megkérdezem, hogy milyen sütit süssek, akkor apa válasza mindig az, hogy valami krémeset. Hétvégén gondoltam, hogy megsütöm az egyik kedvencét, hogy egy kicsit kedveskedjek neki. Minden családban megvannak azok a tipikus, isteni finom sütik, amit a nagymamák sütnek az összejövetelekre, nos ez a süti az egyik nagymamám ilyen receptje. Kutakodtam a neten, és Rigó Jancsi néven egy kakaós piskótát találtam kakaós krémmel, de úgy rémlett, hogy a mamáé ennél finomabb és sokkal több íz van benne. A régi, megsárgult receptes füzet lapjait lapozva rájöttem, hogy ez egy kicsit átdolgozott recept, ami biztos vagyok benne, hogy sokkal-sokkal finomabb, mint a neten talált változatok, mert a piskótába dió is kerül, a krém habos és rumos….nyammmmi 🙂 Így én is a recept leírását követtem, egy ponton tértem el csupán. A tetejére nem otthon kevert csokis máz, hanem igazi étcsoki került, de ez úgy gondolom, nem rontotta el.
Apu reakciója az volt, hogy nagyon finom, csak kicsit több krém kellett volna bele, hát ez van, az ember soha nem tehet elég krémet egy krémes sütibe 😛
Tudtátok, hogy Rigó Jancsi tényleg létezett? Én tavaly nyáron Nyíregyházán a Vidor fesztiválon ismerkedtem meg a történetével.
Rigó János cigányprimás volt, nem csak hazánkban, de Európa más városaiban is szerették hallgatni szívhez szóló nótáit, mellyel sok női szívet rabul ejtett….:)
Olyannyira jól muzsikált, hogy egy alkalommal Párizsban egy amerikai milliomos lánya, aki a belga herceg felesége volt, Wald Klára annyira belészeretett, hogy elvált a férjétől. A szerelmük 10 évig tartott, azonban a hölgyemény nem tűnt túl hűséges típusnak, és elhagyta egy pincérért. Nem túl boldog vég…
Node, ennek a szerelemnek köszönhetjük ezt a finom süteményt, ugyanis Jancsi az egyik budapesti cukrászdában egy olyan habos süteménnyel kedveskedett szíve hölgyének, ami olyan édes, mint ő maga, és felidézi szép, barna szemeit, melyekbe hölgyeményünk belészeretett…..
Azt azért meg kell hagyni, hogy értett a romantikához, lányok, kit ne venne le a lábáról egy férfi, aki csak a számunkra készíttetett, egyedi süteménnyel kedveskedik nekünk? ^^
Rigó Jancsi, ahogy nagymamám készíti
A piskótához:
4 tojás
30 dkg kristálycukor
10 ek víz
10 dkg darált dió
1,5 ek kakaó
1 csomag sütőpor
20 dkg liszt
Krém:
20 dkg porcukor
20 dkg margarin
1 csomag vaníliás cukor
1 rumaroma
2 dl tej
2 ek liszt
A tetejére:
20 dkg étcsoki
A tojássárgáját a cukorral és a vízzel habosra keverjük. Egy tálban összekeverjük a lisztet, a kakaót és a sütőport, majd a tojásos masszához öntjük, hozzáadjuk a darált diót és összekeverjük. A tojásfehérjéből kemény habot verünk, majd a hab kb harmadát belekeverjük a masszába. Itt még lehetünk bátrak, a cél, hogy egy hígabb állagú tésztát kapjunk. Végül a maradék habot óvatosan, nagy mozdulatokkal keverjük el, hogy ne törjük össze, hiszen ez biztosítja majd a tésztánk könnyed állagát.
A tésztát sütőpapírral bélelt, közepes méretű tepsibe öntjük, és 180 fokra előmelegített sütőben hőlégkeveréses fokozaton kb 30 percig sütjük, de mivel minden sütő más, így végezzünk tűpróbát.
Közben elkészítjük a krémet. A krémnek két része van, egy vajkrém és egy főzött rész, amitől lágyabb lesz a krémünk. A vajas részhez a szobahőmérséklet margarint a porcukorral habosra keverjük. Tényleg fontos, hogy a margarin szoba-hőmérsékletű legyen, mert máskülönben a világért nem lesz szép habos. 🙁 Az elején, bár a recept nem írja, de adjunk hozzá 4 ek vizet, ez is segíti a finom, habos állag elérését. A robotgép legmagasabb fokozatát használva kb 7-10 perc is kell, mire tökéletesen habos vajkrémet kapunk. (ez esetben margarinkrémet 🙂 )
A főzött részhez a lisztet keverjük csomómentesre egy pici tejjel, majd ezt a nagyon sűrű szmötyit hígítsuk mindig egy icipici tejjel, jó alaposan elkeverve. Így elméletileg nem lesz csomós a krém, ha mégis az lenne, akkor egy botmixerrel keverjük simára. Öntsük hozzá a rumaromát, majd főzzük addig, amíg be nem sűrűsödik. Ha kihűlt, keverjük hozzá a vajas részhez.
A krémet egyenletesen rákenjük a kihűlt tésztára. A csokit kétharmadát, vagyis kb 14 grammot vízgőz felett megolvasztjuk, majd a gőzről levéve belekeverjük a maradék csokit, ezzel temperáljuk, vagyis beállítjuk a megfelelő hőmérsékletet. Kicsit macerásnak tűnhet, de megéri a pár plusz mozdulat, ugyanis így kapunk szép, egyenletes, csillogó csokifelületet. Végül az olvasztott csokival leöntjük a krémet, és megpróbálunk türelmesek lenni, amíg kihűl, és végre szeletelhetjük és megkóstolhatjuk.
