SÜTIZŐ

Régebben sokszor készítette anyukám ezt a süteményt, de valamiért méltatlanul elfelejtődött. Most hétvégén eszembe jutott, megkerestem a régi receptet és elkészítettem ezt a gyors és egyszerű finomságot. Az alapja egy omlós, kakaós tészta, aminek a különlegessége, hogy nem nyújtani, hanem reszelni kell a tésztát. A töltelék egyszerű túró, sok-sok friss citromhéjjal, amitől kellően friss íze lesz. Puha, szaftos sütemény, ami pillanatok alatt elfogy, és pofonegyszerű elkészíteni. Észben tartom majd, és nem felejtem újra ilyen sok időre. 🙁

Reszelt túrós

Tésztához:

1 tojássárgája

20 dkg liszt

7.5 dkg margarin

5 dkg cukor

fél csomag sütőpor

1 csomag vaníliás cukor

3 dkg kakaópor

csipet só

120 ml tej

Töltelékhez:

50 dkg túró

2 tojás

7.5 dkg porcukor

1 citrom reszelt héja

1 csomag vaníliás cukor

csipet só

A margarint elmorzsoljuk a kakaóval és sütőporral elkevert liszttel. A tojássárgáját habosra keverjük a kétféle cukorral és a sóval, majd a lisztes masszához adjuk, hozzáöntjük a tejet és kemény tésztát gyúrunk belőle. Két részre osztjuk, és egy-egy nejlonzacskóba vagy folpackba csomagolva a fagyasztóba tesszük legalább fél órára.

Mikor már közeledik a tészta pihenésének vége, elkészítjük a túrótölteléket. Azért nem kell hamarabb, mert a tojásfehérje és a cukor miatt leves lehet a túró.

A töltelékhez a túrót összekeverjük a cukorral és a vaníliás cukorral, és ízesítjük a reszelt citromhéjjal. Ezen a ponton még megkóstolhatjuk, ha kell, adjunk még hozzá cukrot vagy citromhéjat ízlés szerint. Keverjük bele a tojás sárgáját, majd egy csipet sóval verjük kemény habbá a tojásfehérjét, és azt is keverjük a töltelékhez.

Vegyük ki a fagyasztóból az egyik tésztát, és nagylyukú reszelőn reszeljük egy sütőpapírral bélelt tepsibe. Én egy 20-szor 30-as tepsiben készítettem. Erre jöhet a túrótöltelék, majd a tetejére reszeljük rá a tészta másik felét. Előmelegített sütőben 180 fokon 15-20 perc alatt készre sütjük, félidőben egyszer megfordítjuk.

Kihűlve szeletelhető, de mivel addig úgysem lehet ilyen finom illatban várni, már langyosan is megkóstolhatjuk. 🙂

Kevés jobb dolog van, mint  a francia nők könnyed eleganciájával, croissantnal indítani egy ráérős reggelt. Ennél már csak az jobb, amikor az a croissant frissen és melegen érkezik, egyenesen a sütőből. Ha nincs kedvünk a kedvenc pékségünkig menni az élményért, akkor készítsük el házilag mi magunk! 

Picit macerásnak tűnhet otthon nekiállni, keleszteni, pihentetni, hajtogatni a tésztát, de van abban valami már-már művészi, amikor az ember leveles tésztát készít. Számomra legalábbis inkább alkotó tevékenység, mintsem a funkcióról szól. A munka nagy része egyébként előző este megvan, másnap reggel már csak kinyújtani, formázni és kisütni kell.

A receptet egyébként egy Fanny konyha magazinban találtam, nagymamám gyűjtögeti nekem őket. 🙂

Állagra egy tömör, de leveles tésztát kaptam, legközelebb talán vékonyabbra nyújtanám és nagyobb croissantokat formáznék, illetve le kell takarni vagy zárható dobozba tenni, hogy ne száradjon meg, de alapvetően meg voltam vele elégedve, még biztosan elkészítem máskor is.

Croissant

150 ml tej

45 g. kristálycukor

1 csomag instant élesztő

170 g. vaj

250 g. liszt

só

1 tojás

A tejet langyosítsuk meg, a felébe tegyünk egy kanál cukrot és futtassuk fel benne az élesztőt. Szórjuk a lisztet egy tálba, adjunk hozzá egy csipet sót és a megmaradt cukrot, öntsük hozzá a felfuttatott élesztőt, ügyelve, hogy közvetlenül ne érintkezzen a sóval, mert a só megöli az élesztőgombákat. Végül adjuk hozzá a tejet, és dolgozzuk sima tésztává. Meleg helyen letakarva kelesszük 2 órán át.

Eközben a vajat vágjuk apró darabokra, és két sütőpapír között nyújtsuk téglalap alakúra, majd tegyük be a hűtőbe.

A pihentetett tésztát nyújtsuk ki, tegyük a közepére a vajat és csomagoljuk be. Nyújtsuk ki, gondolatban osszuk három részre a tésztát, az egyik végét hajtsuk be a tőle távolabb lévő harmadig, majd hajtsuk rá a vele szemben lévő, kimaradt harmadot. Nyújtsuk ki és ismételjük meg a hajtogatást, majd fél órára tegyük hűtőbe.

Ismét nyújtsuk ki, hajtogassunk, nyújtás, hajtogatás, majd egy éjszakára mehet a hűtőbe.

Másnap reggel lisztezett deszkán nyújtsuk ki  fél cm. vastag téglalappá, vágjuk fel 10 egyenlő nagyságú háromszögre. A háromszögeket kenjük le a felvert tojással és tekerjük fel őket. A kifliket tegyük sütőpapírral bélelt tepsibe, kenjük le őket a megmaradt tojással, majd 190 fokra előmelegített sütőben süssük 15 percig.

Egy pohár kávéval, vajjal és lekvárral az igazi, de készíthetünk belőle szendvicset is. 🙂

Egy időben nagyon rá voltam kattanva a pitesütésre, akkor kaptam ezt a szép kerámia formát is. A hétvégén is felmerült a nagy kérdés, hogy kellene valami édesség, de mi? A könyveket és újságokat bújva végül egy körtés-csokis pitére esett a választás, így ismét előkerülhetett a formám a szekrény mélyéről. 🙂

Egyik recept sem tűnt az igazinak, vagy hiányzott valami alapanyag, vagy túl töménynek, vagy túl puhának, vagy túl keménynek tűnt, egyszóval vettem a kedvenc csokis pite töltelékem, egy ropogósabb, linzeresebb pitetésztát, és összeraktam a saját csokis-körtés piténket. Ropogós tészta, belül finom, főzött csokis töltelék, és a körte, amivel legközelebb okosabb leszek és puhább fajtát választok, mert így picit elrontotta az összhatást. 🙁 De ennek ellenére egy finom, gyorsan elkészíthető sütemény lett a végeredmény. Házi tejszínhabbal pedig még tovább lehet fokozni az ízélményt 😉

Csokis körtés pite

Pitetészta:

250 g  liszt
120 g hideg vaj
50 g porcukor
1 tojás
csipetnyi só
3 ek. hideg víz

Töltelék:

2 nagyobb, puhább fajta körte

A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. Ha pitetésztát készítünk, ügyeljünk rá, hogy  lehetőleg minden hozzávaló hideg legyen, és gyorsan dolgozzunk, hogy minél kevésbé melegítsük fel a kezünkkel. Az elkészült tésztát csomagoljuk folpackba vagy tegyük nejlon zacskóba, és legalább fél órán keresztül pihentessük a hűtőben. 

Közben elkészíthetjük a tölteléket. A tejet felforraljuk a csokival és a cukorral. A tojássárgájákat összekeverjük a liszttel, és egy kis csokis tejjel simára keverjük, majd az egészet a többi tejhez adjuk. Folyamatos kevergetés mellett sűrűsödésig főzzük. Ha csomós maradna, egy kézi mixerrel segíthetünk a dolgon.

Hagyjuk kicsit kihűlni, majd keverjük hozzá a kemény habbá vert tojásfehérjéket is.

A tésztát lisztezett felületen nyújtsuk ki kör alakúra, és tegyük a kivajazott piteformába, az enyém 28 centiméter átmérőjű. Vágjuk szép szép egyenesre a szélét, szurkáljuk meg egy villával, majd terítsünk bele egy sütőpapírt, szórjunk rá babot vagy sütőgyöngyöt, és süssük 190 fokon 14 percig. A nehezékre azért van szükség, hogy ne púposodjon fel a pite sütés közben és maradjon hely a tölteléknek.

Amíg sül a tészta, mossuk meg és szeleteljük fel a körtét. Ha keményebb körtét kapunk, akkor akár meg is párolhatjuk előtte.

Az elősütött pitéből vegyük ki a nehezéket, majd öntsük bele a csokis tölteléket, és rendezzük el rajta (nálam ügyesebben) a körteszeleteket.

Tegyük vissza a sütőbe és süssük 15-20 percig, amíg a töltelék is megszilárdul.

Már langyosra hűlve is szeletelhetjük, és ha még tovább fokoznánk az élvezeteket, akkor verjünk fel 2 dl habtejszínt 3-4 ek. cukorral, és majszolgassuk azzal a piténket. 🙂

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold a facebook oldalam is! 🙂

Szerintem egy kezemen meg tudom számolni, hogy 23 évem alatt hányszor ettem gofrit, de valamiért újabban nagyon vágyom rá, és ha nincs frissen sült változat, akkor otthon marad a zacskós, előrecsomagolt. 🙁 Ezt látva anyuék az egyik hétvégén vettek egy jó kis gofrisütőt, amit azonnal ki is próbáltam, mikor hazaértem.

Előtte kutatómunkát végeztem, és arra jutottam, hogy sokféle recept van az édestől a sósig, de két nagy kategória különíthető el, az egyik a sütőporos, a másik az élesztős változat. Első körben a használati utasításban szereplő sütőporos verzióra esett a választásom, de ki van nézve egy jó kis élesztős is, a következő hétvégén azzal teszek egy próbát. 

Azt kell mondjam, hogy egy nagyon jó kis receptet mellékeltek, bár én módosítottam rajta egy picit az első gofri kóstolása után, de így már-már tökéletes lett. Frissen és melegen nekem fagyival ízlett a legjobban, de még nagyon sokáig, minden különleges tárolás nélkül is finom puha maradt. Másnaposan nekem eperlekvárral volt az igazi. 🙂

A receptből jó sok gofri lesz, de mint említettem, sokáig eláll és megőrzi puhaságát, és szépen lassan elfogyogat azért, de aki kevesebbet szeretne vagy frissen szeretné fogyasztani, az felezze meg a mennyiséget.

Sütőporos gofri

250 g. vaj vagy margarin

350 g. cukor

2 csomag vaníliás cukor

5 tojás

500 g. liszt

1 csomag sütőpor

4 dl. tej

A tojásokat habosra keverjük a cukorral és a vaníliás cukorral, majd adjuk hozzá a megolvasztott vajat. A sütőport keverjük össze a liszttel, majd több részletben adjuk a cukros-tojáshoz. Végül apránként adjuk hozzá a tejet. Ha nem lenne kellően sima a masszánk, akkor egy botmixerrel keverjük simára.

Ezután már csak ki kell sütnünk a gofrisütőben. Sajnos ezt mindenkinek saját magának kell kitapasztalni, nekem egy kisebb merőkanálnyi volt az ideális mennyiség, és körülbelül 5-7 perces sütési idő.

Ha tetszett a bejegyzés lájkold a facebook oldalam !

Már találhattok a blogon egy zabkeksz receptet, ami egy nagyon egészséges, cukormentes verzió, és állagra is eltér a bolti verziótól, de nagyon finom, érdemes kipróbálni 🙂

Ez a mostani egy ropogósabb változat, és ízében is kísértetiesen hasonlít a bolti testvérére. Egészen sok cukor van benne, ezért én reggelire fogyasztottam egy kis kefirrel és gyümölccsel, hogy elegendő energiát adjon a napomhoz.

A receptet egyébként egy angol oldalon találtam. Legközelebb szerintem több vajat fogok beletenni,mert így nekem picit száraz lett a tészta,  illetve vékonyabb korongokat formázok belőle, hogy még ropogósabb legyen. Egyébként ez egy hatalmas adag, de ne aggódjunk, egyrészt nagyon finom, és el fog fogyni, másrészt nagyon sokáig eltartható, és megőrzi a ropogósságát.

Kókuszos zabkeksz

1 bögre vaj

1 bögre cukor

1 bögre barna cukor

2 tojás

2 kiskanál vanília kivonat

1 kiskanál sütőpor

1 kiskanál szódabikarbóna

2 bögre liszt

2 bögre zabpehely

1 bögre kókuszreszelék

A bögre 2,5 dl-es.

A vajat habosra keverjük a kétféle cukorral, tojással és vanília kivonattal. Egy másik tálban a száraz összetevőket is elegyítjük, majd a két tál tartalmát összekeverjük.

Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral, majd a masszából kis korongokat lapítunk egymástól kb egy ujjnyira. Előmelegített sütőben 180 fokon 10-12 perc alatt készre sütjük, ha szükséges, félidőben megfordítjuk őket. Ennyi idő után úgy tűnhet, mintha még nem lenne kész, és én is tovább sütöttem őket, amíg szépen megbarnultak, de ne tegyük, mert ehetetlenül kemények lettek, tényleg ennyi idő kell neki. Hagyjuk kihűlni a tepsiben, ahol még keményedik kicsit, de mivel addig úgysem tudunk várni, már langyosan is nyugodtan megkóstolhatjuk. 🙂

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold afacebook oldalam és kövess Instagramon is. 🙂

Bevallom, hogy sokkal jobban szeretem azokat a recepteket, ahol az egyes alapanyagok grammban vannak feltüntetve bögre helyett, mert tömeget sokkal pontosabban tudunk mérni, mint térfogatot ezekben az esetekben, pl más egy csésze liszt átszitálva mint nem átszitálva. Azonban ha az ember lánya valamilyen külföldi oldalra téved, bizony gyakran találja a mértékegységeket csészében megadva. Általában ezek nem azok a sütik, ahol minden gramm számít a tökéletes végeredmény érdekében. 🙂

Ma már lehet venni nagyon jópofa mérőeszközöket, amivel ki tudunk mérni egy csészényit bármiből. Én a sajátomat a Tescoban vettem, jelképes árat fizetve érte, így érdemes beruházni, mert a sima bögrénkhez képest pontosabban tudunk  fele egy fél vagy háromnegyed bögrényi anyagot kimérni.

Kétségtelen, hogy az alapanyagok ilyenforma kimérése jóval gyorsabb a mérleges alternatívánál, azonban mégis felmerülhet az igény, hogy grammban is megismerjük egy-egy csésze alapanyag súlyát. Segítségül hívtam a Google-t, és arra jutottam, hogy szinte minden cikkben más-más tömeg tartozott a csészéhez adott alapanyag esetében. Mint kisebb nyomozás után megtudtam, az eltérés oka az, hogy nem mindegy, hogy melyik ország bögréjét használjuk mértékként.  Az USA-ban egy csésze 236,59 ml, míg az angoloknál 284, az ausztráloknál pedig 250 ml. Épp ezért az itt összeszedett mennyiségek is csak közelítőek lesznek.

De lássuk, mennyi is az annyi!

1 csésze (cup) liszt: 12,5 dkg

1 csésze kristálycukor: 20 dkg

1 csésze barnacukor: 18 dkg

1 csésze porcukor: 13 dkg

1 csésze zabpehely: 11,5 dkg

1 csésze méz: 30-35 dkg

1 csésze vaj: 23 dkg

1 csésze kókuszreszelék: 7,5 dkg

1 csésze darált mandula vagy dió: 10 dkg

1 csésze rizs: 20 dkg

1 rúd vaj (stick): 12 dkg

Ha valaki még nagyobb precizitásra vágyik, akkor ezzel a programmal akár még az alapanyag típusán is pontosíthat, hiszen két liszt vagy kristálycukor sem egyforma, illetve a sütő hőfokát is át lehet váltani ezzel a kis programmal.

Az átváltások miatt lehet, hogy néha picit próbálkozni és kísérletezni, finomítgatni kell a külföldi recepteken, de mindenkit arra bátorítok, hogy nézegessen és próbáljon ki ilyen recepteket, nagyon érdekes finomságokra lehet bukkanni, amiről kár lenne lemaradni, mint például ez a csokis-málnás finomság. 🙂

Ismét egy családi receptet szeretnék megosztani veletek. Anyu keresztanyukájánál szinte mindig van ebből a finomságból, aminek a receptje még a dédimtől származik, és az évek alatt folyamatosan tökéletesedett, mígnem elérte a mostani formáját. Ebből a tésztából már készítettem korábban egy fahéjas csigát, azt is érdemes kipróbálni,  most hétvégén viszont erre a töltelékre esett a választásom. A friss kaportól lesz igazán finom és különleges, de aki nem szereti az ízét, az nyugodtan kihagyhatja a töltelékből.

Kapros-túrós lepény

A tésztához:

50 dkg liszt

15 dkg kefir

2 tojássárgája

1 csomag élesztő

1 csomag sütőpor

3 kanál cukor

1,5 dl étolaj

pici só

A töltelékhez:

1 kg túró

40 dkg cukor

1 csomag vaníliás cukor

4 tojás

1 citrom reszelt héja

friss kapor, ízlés szerint

A tészta hozzávalóit egy tálba mérjük, ügyeljünk rá, hogy a só közvetlenül ne érintkezzen az élesztővel, viszont a cukrot az élesztőhöz szórjuk, hogy a kis baciknak legyen mit enniük. A só egyébként megöli őket, és nem lesz finom levegős a tésztánk. Én instant élesztőt használtam, de lehet nyugodtan hagyományosat is. A hozzávalókból tésztát dagasztunk, szép egyenletes legyen, ami elválik az edény falától és a kezünktől is. Fölfelé irányuló mozdulatokkal dolgozzunk, hogy minél több levegőt juttassunk bele. Ezt anyukám mutattam, mondtam, hogy igazi család recept 🙂

Ha kész, pihentessük a tésztát meleg helyen legalább egy fél óráig, de annál jobb, minél tovább kelhet.

A töltelékhez a túrót keverjük össze a cukorral és a vaníliás cukorral, ízesítsük a reszelt citromhéjjal és kaporral. Ezen a ponton még tudunk kóstolni, ha kell még bele valami, pótoljuk a hiányát. Én ehhez leginkább félzsíros túrót szeretek használni, ez nem lett folyós a cukortól, ha mégis ezt tapasztalnánk, tegyünk bele egy kis búzadarát vagy zabkorpát. Ha finomnak találjuk, keverjük hozzá a tojássárgáját, és a kemény habbá vert tojásfehérjét.

A tésztát nyújtsuk ki, gáztepsi nagyságúra. Azt béleljük ki sütőpapírral, és tegyük bele a tésztát, úgy, hogy maradjon egy pici széle, mint ahogy a képen látható.

Oszlassuk el rajt a tölteléket, és előmelegített sütőben 180 fokon, hőlégkeveréssel süssük 30 percig, amíg a töltelék teteje szép sárga színt nem kap. Az én sütőm már elég régi, ezért félidőben megfordítottam, hogy mindenhol egyenletesen süljön.

Várjuk meg, hogy legalább langyosra hűljön, és már szeletelhetjük is. 🙂 Egyébként természetesen frissen és langyosan a legfinomabb, de nagyon sokáig puha marad a tészta, ha leterítjük vagy lezárt dobozban tároljuk.

Extra tipp anyu keresztanyukájától: A maradékot le is fagyaszthatjuk, és ha megkívánjuk csak dobjuk be a mikróba és már fogyasztható is. (Szinte) olyan, mintha csak akkor vettük volna ki a sütőből…:)