SÜTIZŐ

Decemberre volt egy betervezett könyvem, ami bár nem karácsonyi, de a szívemnek nagyon kedves. Azonban facebookon megláttam Hanna posztjában a Karácsonyi lakoma című könyvet, és belelapozva nagyon megtetszett a  hangulata. Rövid,  bájos történetek, pont mint egy karácsonyi romantikus filmben, ahol egy kis kavarodás után a végén mindenki megtalálja élete szerelmét. Nem túl magas irodalom, de ezeknek a sztoriknak a varázsa nem is ebben rejlik. A ropogó tűz a kandallóban, a kibékülő család, akik körbe ülik a nagy asztalt, a karácsonyi készülődés, sütés-főzés, az élet élvezete azonban felébresztik bennünk a karácsony szellemét. (tovább…)

Karácsonyra a szeretteimet már évek óta valami házi finomsággal lepem meg. Nincs ellenvetésem a bolti bonbonok, csokoládék vagy borok ellen sem, csupán szórakoztat ezeknek az elkészítése. November közepén már lázas inspirálódás, böngészés, ötletgyújtés veszi kezdetét, amit számolgatás, bevásárlás, végül a kivitelezés követ. Közben karácsonyi zenét hallgatok, és nem lennék őszinte, ha nem írnám hozzá az idillhez az egy-egy rosszul sikerült próbálkozás utáni elkeseredést majd újbóli erőre kapást. Számomra ez mind-mind hozzá tartozik az ünnepi készülődéshez. (tovább…)

Gyerekkoromban  a karácsony elengedhetetlen süteménye a gyümölcskenyér és a mézeskalács volt. Az adventi időszak kezdetén sütöttünk belőlük egy-egy adagot, ami megédesítette a várakozást. A szentestére szánt sütemény mindig változott, de a bejgli valamiért sosem került be a repertoárba. Nagymamám készített ugyan kelt tésztából diós és mákos kalácsot, de kiskoromban nem igazán voltak kedvenceim a csonthéjasokból készült édességek. (tovább…)

Nemrég családi összejövetelt tartottunk unokatesóm nagykorúvá válásának apropójából. Ezek a november végi szülinapi alkalmak számomra mindig összeforrtak a bensőséges, karácsonyi várakozás kezdetével.

Kreatív, mindig alkotó gyerekként régebben mindig egy saját készítésű adventi naptárral leptem meg az ünnepeltet, ami pár éve már szépen lassan egy szülinapi tortává alakult. (tovább…)

Két éve nagyon népszerű volt ebben az időszakban a hókifli, és mindenki olyan ínycsiklandozóan írt róla, hogy én sem tudtam ellenállni. Viszont otthon nálunk valamiért nem volt része a karásonyi süti repertoárnak, ezért elkezdtem bújni az internetet a megfelelő receptért. Készült hagyományos verzió is, de kutatásom közben ráakadtam erre a gyöngyszemre a Sütisdobozoom oldalán. Már olvasva is éreztem, hogy a marcipán és a narancs olyan ünnepi kombinációt alkot majd, amit muszáj kipróbálnom. A kis kiflik akkor olyan jól sikerültek, hogy már csak pár darab jutott el belőlük az ajándékba szánt sütisdobozokba. (tovább…)