Decemberre volt egy betervezett könyvem, ami bár nem karácsonyi, de a szívemnek nagyon kedves. Azonban facebookon megláttam Hanna posztjában a Karácsonyi lakoma című könyvet, és belelapozva nagyon megtetszett a hangulata. Rövid, bájos történetek, pont mint egy karácsonyi romantikus filmben, ahol egy kis kavarodás után a végén mindenki megtalálja élete szerelmét. Nem túl magas irodalom, de ezeknek a sztoriknak a varázsa nem is ebben rejlik. A ropogó tűz a kandallóban, a kibékülő család, akik körbe ülik a nagy asztalt, a karácsonyi készülődés, sütés-főzés, az élet élvezete azonban felébresztik bennünk a karácsony szellemét.
Bár igazi receptek nem voltak benne, a novellák nagy része valamiképpen az ételek köré fonódott, és szinte éreztem a finom sütemények csábító illatát, vagy éppen az ünnepi húsok ízét.
Az egyik kedvenc történetem a Rozé és macaron volt, és felbuzdulva megkerestem a macaron receptem, hogy néhány szem kis csodával lepjem meg a szeretteimet. Egy kicsit az ünnepekre hangoltam, mandula helyett dióval készítettem és fűszeres narancslekvárral töltöttem, gondosan becsomagoltam, egy aranyszínű szalaggal és nagy mosollyal pedig átadtam.
Diómacaron fűszeres narancslekvárral
Macaron
110 g darált dió
200 g porcukor
90 g tojásfehérje
30 g kristálycukor
pár csepp citromlé
Narancslekvár
+ kardamom, gyömbér
Macaront sütni picit bonyolultabb, mint mondjuk egy mikrós sütit, de ha néhány dolgot betartunk, nem nagy ördöngősség. Én egy hideghabos receptet szoktam használni, ennek nagy előnye, hogy nem kell hozzá cukorhőmérő.
Első fontos dolog: A tojásfehérjét a készítés előtt 2-3 napig szobahőmérsékleten kell pihentetni. Ez csak annyit jelent, hogy a konyhapulton tároljuk pár napig.
Második fontos dolog: Minden hozzávalót grammra pontosan ki kell mérni. Ez nem az a recept, ahol nagyjából meg szemre meg érzésre dolgozhatunk. Apróságnak tűnik, de nem szabad nyalogatni vagy kóstolgatni sem menet közben, hiszen akkor is veszít a súlyából.
Ha mindent alaposan kimértünk, az apróra datált diót összekeverjük a porcukorral. A tojásfehérjét a citromlével elkezdjük habbá verni, majd hozzáadjuk a kristálycukrot, és kemény habbá verjük. Akkor jó, ha már nem esik ki az edényből.
A tojáshabot óvatosan a porcukros dióhoz keverjük, és kívülről befelé haladó mozdulatokkal egy szilikon spatulával összeforgatjuk.
Harmadik fontos dolog:Ellenőrízzük az állagát. Ha a spatuláról még szakaszosan folyik, keverjük tovább. Akkor jó, ha szépen, lávaszerűen folyik le a kiemelt spatuláról.
Habzsákba töltjük, és egy sütőpapírral bélelt tepsibe korongokat nyomunk.
Negyedik fontos dolog: A siker érdekében talán ez a legfontosabb mozzanat. Hagyjuk, hogy a macaronok teteje megszáradjon, mert így nem fog szétrepedni, és szép talpacskái nőnek. Ellenkező esetben mindenfelé nő, és furcsa habcsókképződményeket kapunk. A pihentetés ideje változó lehet, függ a hőmérséklettől, páratartalomtól. Mivel most nálam ment a sütő a bejglik és stollenek miatt, így kb fél óra alatt megszáradt, de volt már, hogy 2 óra sem volt elég. Az ujjunkkal ellenőrízzük, ha már nem tapad rá a tészta, jó lesz. De ez tényleg talán a legfontosabb lépés, ne hagyjuk ki!!
Ezután 180 fokos sütőben nagyjából 14-16 perc alatt készre sülnek.
Megtöltjük a narancslekvárral.
Ötödik fontos dolog: Legalább egy éjszakán át pihentessük fagyasztóban. Ettől, illetve majd a kiolvadástól a töltelék átjárja a macaront, és megkapja azt az igazán jellegzetes, különös állagát.
Ha tetszett a bejegyzés, látogasd meg a facebook oldalam, vagy kövess instagramon, ahol még több képet találsz. :)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: