SÜTIZŐ

Ezt a süteményt volt szerencsém megkóstolni egyenesen az alkotójától, az Édesem cukrászdában, és szerelem volt első kóstolásra. Szaftos, pihe-puha, kellemesen banánízű, minden falat mennyei volt belőle ^^

Tesóm Jézuskája hozott Márk Szonja könyvéből egy dedikált példányt, és szerencsére ez a recept is benne van.

A Kedvesem már a karácsonyra készített gyümölcskenyérnél is szomorkodott, hogy miért nem banánkenyér készült helyette, ezért neki is kedveskedve ez a recept volt az első, amit elkészítettem a könyvből. 🙂

Mindenkinek csak ajánlani tudom, tényleg hihetetlenül finom, és viszonylag egyszerűen el is készül.

Az Édesemben kuglófként kínálják, de én a gyümölcskenyér formában sütöttem, így csak féladagot készítettem.

Ennél a sütinél teszteltem a formaelválasztó spraymet, amit a Lidlben vettem, és nagyon jól debütált, gyönyörűen kijött a sütim a formából, ajánlom Nektek is! 🙂

Pihe-puha banánkenyér

135 gramm puha vaj

120 gramm kristálycukor

60 gramm barna nádcukor

2 tojás

1 ek rum

1,5 banán

90 gramm tejföl

145 gramm liszt

1/2 tk sütőpor

1/2 tk só

A puha vajat a kétféle cukorral jó alaposan kihabosítjuk egy elektromos habverővel. Adjuk hozzá egyenként a tojásokat és a rumot is.

A banánokat villával összetörjük és belekeverjük a masszába. 

A lisztet összekeverjük a sütőporral és a sóval, majd 3 részletben, a tejföllel felváltva egy spatulával vagy fakanállal a tojásos-cukros-banános masszához adjuk.

Egy gyümölcskenyér formát kivajazunk és kilisztezünk, vagy befújunk a hiperszuper formaelválasztó spraynkkel, beleöntjük a tésztát és 175 fokos sütőben kb. 45 perc alatt készre sütjük. 

Egy kis Nutellával még tovább fokozható az élmény. 🙂

Rég sütöttem már, úgyhogy valami olyanra vágytam, ami krémes is meg nem is, puha is meg nem is, ropogós meg nem is, kicsit minden egyben. Legyen gyümölcsös, de ne nagyon, lehetőleg legyen hozzá minden itthon és ne is legyen sok idő elkészíteni. Nem kevés kritérium.. 🙂

Na ekkor ugrott be, hogy a Pinteresten már számtalanszor láttam az amerikaiak egyik kedvenc süteményét, a lemon bart, és már régóta szemezek az elkészítésével.

Levendulalány receptjére esett a választásom, és nem bántam meg, mert nagyon finom volt a végeredmény és tényleg gyorsan elkészült. A tetejét tetszés szerint variálhatjuk, a Kedvesem ihletett meg, hogy valójában bármilyen gyümölcslével elkészíthető, így tényleg mindenki megtalálhatja a kedvenc ízesítését. 🙂

Lemon bar

A tésztához:

250 g liszt

225 g vaj/margarin

120 g kristálycukor

1 csipet só

A citromos krémhez:

150 g kristálycukor

2 csomag vaníliás cukor

4 egész tojás

4 db citrom leve (kb 130 g)

2 citrom reszelt héja

100 g liszt 

A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összemorzsoljuk, és belenyomkodjuk egy kb 25*35-ös, közepes méretű, sütőpapírral bélelt tepsibe.

180 fokos sütőben 15 perc alatt megsütjük.

Közben elkészítjük a krémet. A cukrot és a tojásokat habosra keverjük, belereszeljük a citrom héjját. A lisztet csomómentesre keverjük a citromlével, amit folyamatosan keverve, apránként adunk hozzá. Végül a két masszát elegyítjük, és a megsült, forró tésztára öntjük, majd az egészet visszatoljuk még 15 percre a sütőbe.

Ha kihűlt szeletelhetjük. Porcukorral megszórva még finomabb 🙂

A napot szeretem valami finom és egészséges reggelivel indítani, ami egész napra feltölt energiával. Gyakran esik valami gabonapehelyre vagy müzlire a választásom, ami még jobb, ha mi magunk készítjük el.

Nem nagy ördöngösség, cserébe viszont pont olyan ízű müzlink lesz, amilyenre vágyunk, és pontosan tudjuk, hogy mi van benne, nincsenek rejtett cukrok és adalékok, csupa-csupa egészséges hozzávaló. 🙂 Nem mellesleg a pénztárcánk is jobban jár, ha mi magunk készítjük a reggelinket.

Az ízek kavalkádjának csak a képzeletünk szabhat határt, én most egy almás-fahéjas változatot készítettem. Picit talán őszi-téli ízvilágú, de tökéletes a már kicsit fonnyadtabb almák felhasználására.

Almás-fahéjas granola

200 gramm zabpehely

1800 gramm dió és mogyoró vegyesen

1,5 tk fahéj

1 tk só

185 ml méz

3 ek olivaolaj

1 nagy alma

Az első lépés az aszalt alma elkészítése, ami kicsit időigényes folyamat, ha meg szeretnénk spórolni, vegyük meg készen.

Az almát vékony szeletekre vágjuk, egy papírtörlővel leitatjuk róla a felesleges nedvességet, majd egy sütőpapírra helyezve a radiátor tetején vagy 80 fokos sütőben, nyitott ajtónál megaszaljuk.

A mézet összekeverjük az olajjal a sóval és a fahéjjal, majd alaposan összeforgatjuk a zabpehellyel és a magokkal.

Sütőpapírral bélelt tepsiben egyenletesen eloszlatjuk, majd 180 fokos sütőben 20 perc alatt mepirítjuk. Közben folyamatosan figyeljük, legalább kétszer átkeverjük. Hagyjuk kihűlni a tepsiben, hogy finom, ropogós darabokat kapjunk 🙂

Lezárva sokáig eláll, joghurttal és friss gyümölccsel turbózva pedig még finomabb 🙂

Viszonylag kevés sós süti receptet töltök fel, viszont úgy gondoltam, hogy ennek az ötletlenek mindenképpen nyomot kell hagynom itt is.

Nálunk egy ráérős vasárnap reggelire készült, egy bögre tejjel, de tökéletes lehet, ha váratlan vendégek toppannak be, ha valamilyen családi összejövetelre kell sósat készítenünk, ha a gyerekek vagy a saját uzsonnás dobozunkat szeretnék valamivel megtölteni.

Ez most bolti leveles tésztából készült, ezért is illeti meg az expressz jelző, de aki szeretné azt is maga készíteni, ide kattintva találhat hozzá egy jó kis receptet, amit akár ugyanúgy le is fagyaszthatunk, mint a bolti leveles tésztát.

A töltelék természetesen ennél az ötletnél is variálható, kerülhet bele kolbász, fűszeres sajtkrém is, de édesen is megállja a helyét. Nem mondom, hogy miután a második adagnál elfogyott a sonka, elrontotta volna a Nutella, és az édes kiflik is  olyan sebességgel tűntek el, mint sós társaik….:)

Expressz sajtos-sonkás croissant

1 csomag bolti leveles tészta

4 ek ketchup

2 ek mustár

10 dkg selyemsonka

5 dkg reszelt sajt

1 tojás

A leveles tésztát a rövidebb oldalával párhuzamosan kettévágjuk, és az egyik felet lisztezett felületen 1-2 mm vastagságúra, hosszú téglalappá nyújtjuk. Megkenjük a ketchup és mustár keverékének felével, majd 10 egyenlő nagyságú téglalappá vágjuk. Mindegyik téglalap szélesebb felére teszünk egy fél szelet sonkát és szórunk rá egy kis reszelt sajtot, majd feltekerjük egy formás kis kiflivé.

A műveletet a másik féltésztával is megismételjük.

A kifliket sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk, megkenjük őket a felvert tojással, megszórjuk a maradék reszelt sajttal, és már mehetnek is a 180 fokos sütőbe.

15 perc elteltével pedig már élvezhetjük is a munkánk gyümölcsét, melegen, langyosan, hidegen egyaránt finom 🙂

Ezekről a kekszekről csak annyit, hogy pihipuhi, csupa csoki, és azért van benne egy kis málna is, hogy “egészséges” legyen 😛

Nagyon finom, hamar elkészül és már sütés közben is mennyei illat lengi körül a konyhát…:)

Málnás-étcsokis keksz

125 g málna

125 g puha vaj

170 g barna cukor

1 tojás

1 tk vanília aroma

1/2 tk sütőpor 

4 ek kakaópor

1/2 tk szódabikarbóna

200 g liszt

100 g étcsoki

A puha vajat habosra keverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a tojást és a vanília aromát. A száraz hozzávalókat összekeverjük és beleszitáljuk a cukros-tojásos vajba. Ezután belekeverjük a málnát és a darabokra vágott étcsokit.

A masszából kis gömböket formázunk, és picit lelapítva, egymástól 2 ujjnyi távolságra egy sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük őket, mert sütés közben nőni fognak.

175 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt megsütjük.

Tejjel vagy anélkül, reggelire vagy csak uzsonnára boldogan elmajszoljuk 🙂 

Pont egy hete ünnepeltük Papa 82-ik születésnapját, amire ezt a csokitortát készítettem. 

A piskóta nagyon jó állagú, szépen lehetett szeletelni, igazán könnyű volt vele dolgozni. A krém puha és lágy, mégis nagyon jó tartása van, kiválóan alkalmas a torta bevonására és mindenféle díszítéseket is lehet csinálni vele. Aki szereti a mascarponés krémeket, mindenképp próbálja ki. A kreatívabbak bátran próbálkozzanak különböző ízesítésekkel, jó lehet bele reszelt narancshéj, de akár a menta is.

Ja, és egyszerű volt elkészíteni, ahhoz képest, hogy azért mégis csak egy tortát sütünk nagyon hamar kész lettem. 🙂

A receptet itt találtam.

Csokitorta

Piskóta:

6 nagy tojás
150 g cukor
60 g liszt
45 g étkezési keményítő
30 g cukrozatlan kakaópor
egy csipet só

Krém:

500 g mascarpone
200 ml hideg, zsíros tejszín
4-6 evőkanál porcukor
5-6 evőkanál cukrozatlan kakaópor

A díszítéshez én most tortadarát és darált pörkölt mogyorót használtam, de tehetünk rá friss gyümölcsöket, macaronokat, vagy habcsókot is.

A tojásokat szétválasztjuk és a fehérjét egy csipet sóval valamint a cukorral kemény habbá verjük. A tojássárgáját egy villával elhabarjuk és óvatosan a habhoz keverjük. A száraz összevalókat elkeverjük, majd beleszitáljuk a tojáshabba. Óvatosan, nagy mozdulatokkal összekeverjük

Egy 16-18 cm-es tortaforma aljába sütőpapírt teszünk, és beleöntjük a tészta felét. 170 fokos sütőben 15-18 perc alatt megsütjük, az eredményt tűpróbával ellenőrizzük. Ezután a tészta másik felével is ugyanígy járunk el. A piskótákat hagyjuk kihűlni, majd egy recés késsel, vagy egy menő tortafűrésszel, amit a Jézuska hozott nekem, kettévágjuk, így összesen 4 lapot kapunk.

A krémhez a mascarponét összekeverjük a cukorral és a kakaóval, kóstolgassuk bátran, és mindkettőt ízlés szerint adagoljuk. A tejszínből kemény habot verünk (ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, bátran tegyünk bele egy habfixálót), és óvatosan a mascarponéhoz keverjük. És tádám, már kész is van, felhasználásig a hűtőben tároljuk.

Ezután már csak a torta összeállítása marad, a lapokat kenjük meg a krémmel, majd vonjuk be a maradékkal a tortát, és ízlés szerint díszítsük. 🙂

Azt hiszem, hogy a hagyományos hókifli felturbózásával születhetett ez a kifli. Ugyanúgy eteti magát (nálunk, habár ajándékba készültek, az adag fele valahogyan elpárolgott), viszont ez egy teljesen más ízvilág. A marcipántól picit az állaga is más lesz, a narancs ízével kiegészülve pedig igazán különleges élményt nyújt.

Mindenképpen megéri kipróbálni 🙂

A receptet itt találtam.

Marcipános-narancsos kiskiflik

400 g liszt

250 g vaj

150 g marcipán

60 g porcukor

csipet só

1 narancs reszelt héja

porcukor a szóráshoz

A marcipánt és a szobahőmérsékletű vajat felkockázzuk. Hozzáadjuk a narancs reszelt héját, a porcukrot, a lisztet és a sót, és az egészet összegyúrjuk. Folpacka csomagoljuk, és a hűtőbe tesszük egy órára pihenni.

A pihentetett tésztát kicsit átgyúrjuk, és kis kifliket formázunk belőle. Ügyeljünk rá, hogy egyforma méretűek legyenek, nehogy az egyik már megégjen, mire a másik még meg sem sült. 175 fokos sütőben 12 perc alatt készre sülnek. Pár percig hűlni hagyjuk őket, majd még melegen megforgatjuk porcukorban. 

Lezárva, hűvös helyen sokáig eláll, már ha nem párolog el Nálatok is 😉

Az isler is egy mindenki kedvence süti, ami a cukrászdáktól kezdve a dobozos sütiken át, nagyon sok helyen felbukkan, bár igazán finomat találni szerintem nem egyszerű.

Rengeteg változata van, a tészta lehet diós, sima linzer tészta, mandulás, de a belekerülő lekvárt illetően is mindenki másra esküszik. Már párszor kísérleteztem islerrel, és személy szerintem nekem eddig a dióst tészta-málnalekvár kombináció jött be a legjobban, de ez az adag most ajándékba (is) készült, ezért egy hagyományos változat mellett döntöttem, amiben nincs semmi kritikus, amit esetleg valaki nem szeret. 

Ez a verzió is nagyon-nagyon finom, már csoki nélkül is eltűnt belőle egy-két darabka, de a roppanós csokiréteggel az igazi….Kicsit pepecselős süti, de a végeredmény mindenért kárpótol majd….:)

Málnalekváros isler

Tészta:

500 g liszt

200 g porcukor

1 csipet só

1 tk sütőpor

250 g vaj

2 tojás

málnalekvár

kb. 300 g étcsoki (a mennyiség az islerek méretétől függ)

A lisztet összekeverjük a porcukorral, csipet sóval és a sütőporral, majd a hideg vajjal elmorzsoljuk. A tojásokat felverjük, és hozzáadjuk a vajas-lisztes keverékhez, és pár gyors mozdulattal egynemű tésztává gyúrjuk. Nem szabad sokáig gyúrni és tapogatni, amint összeáll, csomagoljuk folpackba, és legalább egy órán keresztül pihentessük hűtőben.

A pihentetett tésztát lisztezett felületen nyújtsuk ki, majd szaggassunk belőle tetszőleges méretű köröket. Sütőpapírral bélelt tepsi tesszük, és 175 fokon, a korongok méretétől függően, 8-10 percig sütjük. Ne barnuljon meg, még picit lágy, amikor kivesszük, de meg fog keményedni.

Ha kihűltek a tésztakorongok, kettesével ragasszuk össze őket.

A csokit temperáljuk, ez azt jelenti, hogy a csoki kétharmadát, jelen esetben 200 grammot vízgőz felett megolvasztunk, majd a vízgőzről levéve belekeverjük a maradék egyharmad csokit (100 g). Így optimalizáljuk a hőmérsékletét, és szép, fényes és ropogós lesz majd a burkolatunk.

Az islereket vonjuk be az olvasztott csokival, várjuk meg, hogy megszilárduljon a csokiburok, és már fogyaszthatjuk is. 🙂 A mintát úgy készítettem rá, hogy megolvasztottam egy kis fehér csokit, beletettem egy zacskóba, amire pici lyukat vágtam és vékony csíkokat rajzoltam vele az elkészült islerekre.

Ezt a kekszet már régebben sütöttem, de bármikor bevethető, igazi jolly joker. Magában is finom, ha bekapnánk valamit a tea vagy kávé mellé, tehetünk bele kakaót, kókuszreszeléket, diót, mogyorót, mandulát,  mákot. Ízesíthetjük más fűszerekkel is, fahéjjal, mézeskalács fűszerkeverékkel, reszelt narancs-vagy citromhéjjal. Megtölthetjük valamilyen krémmel vagy lekvárral, bár nekünk most csipkelekvárral volt a legfinomabb 🙂

Emellett könnyű elkészíteni és sokáig eláll. 🙂

Vaníliás keksz

30 dkg liszt
20 dkg vaj
10 dkg porcukor
1 tojássárgája
1 vanília kikapart magjai

A hideg vajat felkockázzuk és gyors mozdulatokkal a többi hozzávalóval tésztát gyúrunk belőle. Fóliába csomagolva 1-2 órát pihentetjük a hűtőben.

Pihentetés után fél centi vastagra nyújtjuk, és tetszőleges kiszúróval kiszúrjuk. Én most sütipecsétet is használtam hozzá, de lehet akár karácsonyi alakú is, vagy sülés után is díszíthetjük. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük és 160 fokon 8-10 perc alatt megsütjük. Nem kell sötétnek lennie, vigyázzunk, hogy ne süssük túl.

,A nagy karácsonyi hajrában általában mindenki előveszi a legfinomabb édes süti receptjeit, hogy elkápráztassa vele a családot, azonban nálunk valamiért a sós süti mindig elfelejtődik. Pedig milyen jól tud esni egy kis ropogtatnivaló két édesség között…:)

Bevallom, hogy eddig valahogy nem sikerült finom pogácsát készíteni. Kipróbáltam már egy párat, sajtosat, leveleset, tepertőset, túrósat. Utóbbi volt eddig a legjobb, de valahogy egy sem az igazi, és egyik után sem éreztem, hogy én ezt akarom még máskor is sütni.

Azonban ebben a receptben rátaláltam az igazira a vajas aprópogácsa kategóriáján belül. Puha, omlós, ízre is finom, szerintem karácsonyra újrasütöm majd 🙂

Vajas pogácsa

500 g liszt

250 g vaj

3 tojássárgája

1 csapott evőkanál só

1 doboz tejföl

1 tasak instant élesztő, vagy egy csomag friss élesztő

A hozzávalókból tésztát gyúrunk, majd a tésztát fóliával letakarva hűtőbe tesszük, legalább 5-6 órára, de nyugodtan begyúrhatjuk előző este is. 

A pihentetett tésztát lisztezett deszkán még egyszer átgyúrjuk, majd 1 cm vastagságúra nyújtjuk. A tetejét berácsozzuk, és egy kis pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. A tetejét tojással lekenjük, ízlés szerint megszórhatjuk reszelt sajttal, mákkal, szezámmaggal, lenmaggal. 

200 fokos sütőben körülbelül negyed óra alatt készre sütjük. Lefedve sokáig eláll.